|
 |
|
|
|
|
s mégis kevés,
mert a tűz még bennem ég.
Melledre borulva hallgattam szívedet.
Még most is hallom dobbanásait
s fülembe cseng mit véred zenélt,
dalolta énekét:
- imádj, szeress, s ne kérj... -
S nem kértem semmit én,
csak |
| 2024-02-16 21:00:27 |
|
|
|
 |
|
|
kavarogtak bennem a Körös-parton. Most állok és nézem a Körös folyását. Én is így sodródom az árral. Sok a moszat, a kosz, mint az életben. És nincs rá pénz, hogy eltávolítsák... a KOSZT! Hallom, ahogy zümmög egy szúnyog a fülemben, s látom, ahogy a fa ágai közt szövögeti hálóját a pók.
- Mily könnyű neki... csak szövöget... és kész a háza. Szeretnék én is pók lenni... |
| 2019-12-23 22:08:37 |
|
|
|
|
|
|
|
|
| történtekről - ami nem panasz - úgy, mintha beszédben közölném, mesélném el, mi történt velem. Néha még ellenőriznem kell helyesírást is, mint tegnap a hírhedt szó hosszú í-jét, mert nem hallom még a hangokat, mert a beszédem volt az időmérték maga. Nagyon fájt, amkor csúfoltak a neten az áldozóim, hogy nem tudok helyesen írni, most meg abba hagytam az írást az utolsó szonettkoszo |
| 2017-08-27 22:13:41 |
|
|
|
 |
|
|
utánuk, kis, sosem
látott játszótér, és ott van Nárcisza, egy ablak alatt fütyülget, mintha valakit ki akarna fütyülni, fütyörészik. A vénasszony nem messze kukában kotorász, ezt csak hallom, Nárciszát láttam is, már messziről felismerem amikor hallom a kotorászást, tudom, ez a vénasszony. Ott is van, húsz métert gurulok a zaj irányába, tudnál segíteni vigyük el a biciklivel |
| 2017-08-14 06:13:44 |
|
|
|
|
|
|
|
|
fejemet.
Válladra hullva lassan elalszom,
bársony puhaságú éjed betemet.
Összetört hajómat sodorja az alkony
fűtetlen, tarajos hullámok felett.
Viharban sikongó sirály hangját hallom,
bűzlenek a bomló poliptetemek.
Szürkül a hold. Csillag tükre remeg.
Az álmos, öreg hullámokon
mint bölcső - ring e megtört üzenet.
|
| 2017-02-11 21:00:38 |
|
|
|
 |
|
|
amikor egy jókora fehér cipót meghasítottak s abba beleeresztették a hurka-kolbászt s jól megöntözték pecsenyezsírral, utána bort ittak".
Álom, álom, édes álom - hallom előre. Hol van már ez a világ? Nyomokban legfeljebb - toldhatnók meg mélabúval. De ahogyan már a pogány ókori görög bölcs, Hérakleitosz megmondta, előbb-utóbb minden állandónak hitt |
| 2016-12-26 06:52:35 |
|
|
|
 |
|
|
| furikáznak, akik az asszonyaikat, lányaikat bokáig érő klepetusokba, kendő alá kényszerítik. A túlságosan is nemi egyenlőséget prédikáló svédek óriási pofont kaptak a mostani bevándorlóktól. Hallom, hogy mennyire ütik a vasat a koedukált iskolák ellen. Svédország választhat: vagy kitart a nemeket lassan már egymástól meg sem különböztető agyréme mellett, vagy behódol a merev moham |
| 2016-10-15 17:44:16 |
|
|
|
 |
|
|
VERSEK
Nyulász Péter: Éhes mackó
Cammog a mackó, emeli a lábát
Ágak között, bokor alatt keresi a málnát
Mézet is enne, mászik a fára
De az öreg odvas fának letörik az ága
Fenekére huppan, sajog keze lába
Szomorkodik szegény maci: nem lesz vacsorája
Nyulász Péter: Almát eszem
Almát eszem ropogtatom
Fogaim közt |
| 2016-06-07 09:07:31 |
|
|
|
|
|
|
kavarogtak bennem a Körös-parton. Most állok és nézem a Körös folyását. Én is így sodródom az árral. Sok a moszat, a kosz, mint az életben. És nincs rá pénz, hogy eltávolítsák... a KOSZT! Hallom, ahogy zümmög egy szúnyog a fülemben, s látom, ahogy a fa ágai közt szövögeti hálóját a pók.
- Mily könnyű neki... csak szövöget... és kész a háza. Szeretnék én is pók lenni... |
| 2015-12-23 09:45:18 |
|
|
|
 |
|
|
is tapsolni kezdett, de egyszeriben rájött, hogy helytelenül cselekedett; megpiszkálta a tüzet, és örökre kioltotta az utolsó hunyorgó parazsat is.
- Ha magának még egy hangját hallom - mondta Scrooge -, majd az állása elvesztésével ünnepelheti meg a karácsonyt! Nagyságod hatalmas szónok - tette hozzá, unokaöccséhez fordulva. - Csudálom; hogy nem választották meg képvis |
| 2015-12-07 15:27:32 |
|
|
|
 |
|
|
nemzetbiztonsági kapcsolataimon keresztül. Holnap elintézem, hogy önt z akadémia vezényli a debreceni rendőrkapitánysághoz, és így hivatalosan is a részese lehet a nyomozásnak.
- Hallom, kolléga lettél! Gyerünk!
Rakovszky András minden teketória nélkül elcipelte Miklóst valami elegáns helyre a Piac utca környékén.
- Most nagyot eszünk és iszunk! |
| 2015-11-22 23:35:14 |
|
|
|
 |
|
|
| hallgatni a rádiót, egy ismerőstől. Jaj mi van? Majd Irma is a csetben többedszerre hívott, hogy hallgassam meg, jó-e a hang. Pillanat, pillanat feláll a gép. Kapkodtam, és izgultam. Majd hallom minden ok a hanggal, írom is, és akkor jött a meglepi, hogy " a mi kis műsorvezetőnk is itt van ám, és had köszöntsük fel...." A szívem csak úgy zakatolt, elöntött a melegség, és csak moso |
| 2015-02-21 06:51:34 |
|
|
|
|
|
|
| Üzenetek |
| Laren Dorr, Péter Erika, Bartal Klári, Evelyne Langern, Charles Dickens, Nyulász Péter, Rakovszky András, Majd Irma, magámyos dalnok, távolról érkezett, igazi optimizmus, régi magyar, beszédem volt, időmérték maga, utolsó szonettkoszo, ablak alatt, bomló poliptetemek, jókora fehér, pogány ókori, mostani bevándorlóktól, koedukált iskolák, nemeket lassan, merev moham, öreg odvas, utolsó hunyorgó, hangját hallom, |
|
|
|
